A védelem kapcsán az év során több kritika is érkezett. Könnyűek vagyunk futás ellen, nincs elég belső linebacker és az újoncokban sem volt sokaknak nagy bizodalma. Az én elvárásom az volt, hogy fognunk kell a futást és az új srácok egyből a mélyvízbe kerülve igazolhatják a passzsiettetésben erényeiket. A secondary pedig majd állja a sarat, így pedig a csapat többnyire meccsben is tud maradni az utolsó drive-ig, ahol aztán legtöbbször majd mi próbálunk fordítani, egyenlíteni.

Félig meddig azt kaptam ebből, amit vártam. Mert majdnem minden meccsünk a végén dőlt el és valóban mi futottunk az eredmény után, de sajnos a passzjáték milyensége behatárolta a végjátékokat. De ettől függetlenül ez a lesajnált védelem, igen korrekt módon tette a dolgát.

És mielőtt bárki azt olvasná ki belőle, hogy jók voltak és hurrá itt a következő korszakos egység az NFL történetében, azt megnyugtatom, hogy nem erre utalok. Csupán annyi van, hogy volt egy alapfelvetés az opt outok után az edzői oldalról, ami alapján Belichick egy darab hivatalos ILB rosterre kerülésével már jelezte, hogy itt bizony más lesz a leányzó fekvése, mint amit várunk. És Beau Allen idény eleji, Bentley szezon közbeni kiesésével gyakorlatilag két bástya esett ki a futás elleni védekezésben. Ettől meg nem feküdt valami jól ez a leányzó a futás ellen, legalábbis szemre semmiképpen nem volt ez egy szexi, kívánatos megjelenés.

A rendszer fontosabb mint a nevek

Tudom, akik az amerikai focit a nevek alapján ítélik meg, azok legyintenek, hogy a futottak még kategóriába van ez a két játékos, mégis milyen hozzáadott értékük lett volna? Nos, pont a Patriots kapcsán tudjuk, hogy a név nem minden, illetve a sok noname játékosból lesznek a milliomos szabadügynökök mifelénk. Allen egy nagyon masszív Nose Tackle, aki akár egymaga is képes megoldani a belső futások adta feladatokat, ezáltal például Guy, vagy Butler erőforrásai is hatékonyabban használhatóak, de vélhetően feljavítana egy Cowartot is a jelenléte. Nem véletlen, hogy próbáltunk szezon közben kukázni, tényleg a futottak még kategóriából embereket a posztra.

Carl Davis, Akeem Spence, Nick Thurman vagy Isaiah Mack sem az a fajta játékos, akiért kapkodnának a csapatok, bár Spencenek legalább van múltja a ligában, még ha nem is feltétlenül az aranyoldalakon szerepel a neve. De például Carl Davisnek az elmúlt két évben 76 snapje volt és nem érte el az 50-es gradet a PFF-nél.  Macknek volt egy közepes éve a Titansben tavaly (63.6 grade , 172 snap mindössze) de idén nem véletlenül vágták ki 8 meccs után, amikor 85 snap alapján 41-es gradet hozott (futás ellen 35).

Szóval ezekkel a srácokkal próbáltuk meg a szezon előtt Tampából megszerzett Allen-t pótolni, akinek 72.6-os grade volt 179 snap alatt és futás ellen 73.9-re értékelték. Ezzel a 202 DLineman között a 36.legjobb volt.  Abban az évben Guy volt a legjobbra értékelt futás elleni falemberünk, ő a 45. volt. Szóval annyira ne degradáljuk le Allen hiányát, mert igen fontos feladatot kapott volna a képességeihez mérten.

És egy példa, hogy nem feltétlenül a név a megoldás, hanem a feladatkörre való alkalmasság. Isaiah Mack a Titansben 35, nálunk 62.4 volt futás ellen a PFF-nél. Vagy a tavaly 54, tavalyelőtt 44.5-ös értéket kapó Carl Davis is 64.9-t tudott felmutatni futás elleni grade terén nálunk lejátszott két meccsén, amikor futás ellen is ügyködött. És egyébként is a legjobbra értékelt védő falemberünk volt a 76.8-as gradejével a maga három meccsén a 9-11.játékheteken.

Szóval toldozgattuk, foldozgattuk a lukat, de egy Allen óriási pluszt tudott volna hozzátenni ehhez az egységhez. És ezt támasztja alá az is, hogy a futottak még kategóriából kukázottak is, látványosan jobban teljesítettek a feladatkörökben, mint előtte más csapatoknál. Allen esetében elég lett volna a Tampás szint, már az óriási lökést adott volna a védelemnek futás ellen. Ha pedig még javított is volna a teljesítményén, akkor ez egy nagyon pofás kis védelem lehetett volna.

Volna..de nem lett az.

Ehhez nem ártott volna a passzsiettetés is, és a linebackerek hatékonysága.  Hightower kiesése már jelezte, hogy mindkét kérdéskörben lesznek hiányosságok, és amikor kiderült, hogy Bentley nélkül konkrétan nem marad emberünk az ILB feladatkörökre, akkor már látszott, hogy itt nem csak fekszünk, de ki is nyúlunk alaposan. Főleg, hogy az addig futás ellen legjobban teljesítő Brandon Copeland is kidőlt a sorból. Én eleve Allen és Copeland érkezésével nyugtattam magam szezon előtt, hát sokat nem láttunk belőlük. És itt megint nem az elit teljesítményre gondolok, hanem a fogaskerék effektusra, hogy amikor a pályán van a saját szerepkörében, akkor azt maradéktalanul ellátja. Ezáltal a séma tökéletesen működik, mindenkinek csak a saját feladataira kell figyelni, amiket úgy szabtak meg, hogy el is tudja azt látni. A baj akkor van, amikor át kell venni a másikéból, és ezáltal már a saját szerepkörben is nagy lesz a kabát. Ezek a kiesések pont ezt az effektust indítják be.

Anfernee Jennings kapcsán legyinthetnénk, de 71.4-es gradeje kiemelkedik a futás elleni játékban. Tehát a széleket próbálta lezárni amennyire tőle tellett. Terez Hall viszont kevésbé volt hatékony, bár a box score statot szerelmesei a sok tackle miatt úgy gondolhatják, hogy jól szerepelt, de sajnos a PFF gradek nem erről árulkodnak. 53.9 volt futás ellen Hall és ez bizony nem egy veretes teljesítményre utal. Ugye nem mindegy, hogy a tackle hol történik és odaér-e egy-két yardnál, vagy 7-8 yard megtételét követően jön a szerelő linebacker. De én róla sem mondanék rosszat, hiszen egy olyan játékosról beszélünk, aki a gyakorló csapatba kerülésért is megküzdött. Ennyit várhattunk tőle és néha egy-egy szép játékkal jelentkezett. De nyilván ő limitált megoldás, vele a sorainkban nagy reményeink nem lehetnek.

A stáb így olyan megoldásban gondolkodott, ami kisegíti ezeket a srácokat és próbálja maszkolni a hiányosságokat. Kyle Dugger lett ez a fegyver és ő elég jól megoldotta a feladatokat, hiszen 73.6-os értékelésével a csapat legjobbja lett futás ellen. Ahogy a cornerek is nagyon hatékonyan léptek be a játék ezen elemébe, Jonathan Jones és Jason McCourty is 71 felett végzett, de Devin McCourty és Adrian Phillips is 66 fölé jutott a gradeket tekintve a safetyknél. Más kérdés, hogy ha Allennél elhalt volna a futások java, vagy Hall mozgékonyabb lett volna, akkor kevésbé múlt volna a buli a secondary tagjain. A legjobb edge egyébként futás ellen, az a Tashawn Bower volt (69.1), aki 2019-ben nem játszott, előtte 2 év alatt 63 snapje volt az NFL-ben, ebből is látszik, hogy igyekeztünk tömeget helyezni a védőfalba, mindegy volt milyen múltja, vagy skill setje van a játékosnak.  Dugger révén meg sebességet próbáltunk adni, de azért itt nagyon sok játékos játszott komfortzónán kívül és kapott olyan feladatkört, amit jó esetben nem adnánk neki.

Ez olyan mintha tőlem várná bármelyik séf, hogy dobjak össze egy Michelin csillagos menüsort. A tea+ virsli kombó után ez lehet, hogy egy olyan feladat lenne, amit megpróbálnék legjobban megoldani, de vélhetően mindenki húzná a száját, aki nem venné tudomásul, hogy tőlem nem azt fogja kapni, amit vár egy elit séftől.  Ezért én nem látom ezt a futás elleni védelmet akkora hiányosságnak, hogy ne lehetne egy-két játékossal befoltozni a lukakat, amik egyből stabilizálják azt. Ne feledjük az alapfelvetést, hogy mindenkinek csak a részfeladatát kell ellátni és hagyni, hogy a többieknek se kelljen abból kilépni. Jó példa erre a támadófal, ahol Andrews kiesése után, Mason is összeroppant a Karras által hagyott feladatkörök átvállalásának hála. Tehát egy kiesés dominóhatást válthat ki, főleg akkor, ha bőven nem egy elit egységről beszélünk, hiszen így kevésbé tudnak átvenni másoktól feladatokat a játékosok. Nem erre van kitalálva a rendszer, hogy az egyéni skillekre épít, hanem a fix skilleket keresi és emeli ki feladatonként. Ezért könnyebb pótolni egy-egy hiányzót, ha ott van mellette a pályán olyan ember, aki tud a szerényebb képességűnek segíteni. Idén ez a sok kieső miatt esélytelen volt. Látta Belichick is, de jelentős tőkét nem akart áldozni a megoldásra. Gondolom úgy volt vele, hogy SB esély akkor sincs, minek költeni a jövő értékeiből.

Simon mondja..

A legnagyobb csalódás nekem John Simon volt, aki kb semmit nem tudott hozzátenni tavaly a csapathoz. Ez annak fényében nagy gáz, hogy konkrétan kezdő szerepet szántunk neki, de hamar kiderült ebben a felállásban ez nem fog működni. Lehet, ha mögötte/mellette van egy HT, akkor kevésbé omlik össze, de mind futás elleni védekezésben, mind passzsiettetés terén a leggyengébbek között volt. Pass rushban konkrétan csak DMC kapott szerényebb értékelést nála. Simon így elég szépen kijátszotta magát a csapatból, pedig egy Ninko féle szerepkörben el tudtam volna képzelni.

Ha a nyomást értékeljük, akkor alaposan meglepődnek majd páran, főleg azok között, akik szeretik a draftjainkat lehúzni. Kyle Dugger kapta a legjobb értékelést (80.4) és Josh Uce lett a második (75.1) aki amúgy is elég jól szállt be a hosszabb kihagyás után, hiszen a párharcainak nagy részét megnyerte és ezzel kiemelkedően jó helyre rangsorolták a passzsiettetés ezen szegmense kapcsán. Igen komoly reményeink lehetnek velük kapcsolatban, mert több mint bíztató első évet produkált a két a játékos. Nagyon úgy fest, hogy mindketten a csapat meghatározó alakjai lesznek a jövőben.

Wise is elég jól tartotta magát, ami annak fényében külön elismerést érdemel, hogy szezon előtt többen kivágták volna a rosterszűkítéskor. Ehhez képest nem csak a pályán, de az öltözőben is a csapat élére állt és nagyon hatékonyan segítette az újoncokat is. Nyilván a pályán kisebb a sikerességi faktor, mint az öltözőben. Ezt a Hall témakörben kifejtettem. Amit elvárhattunk tőle, azt túl is teljesítette, de tőle nem fogunk egy szezonon át game changer megoldásokat látni. Nem is elvárható, nem is kellett volna ilyen szerepbe kerülnie. Ez egy ilyen idény volt a kiesésekkel.

Chase Winovichtól vártunk sokat, de futás ellen sajnos teljesen súlytalan. Sok mérkőzésen ki is jött ez a hiányossága, ebben mindenképpen fejlődnie kellene a jövőben.

Lawrence Guy az egész évben sérüléssel küzdött, és ezt láttuk is a teljesítményén. Ráadásul Guy mellé kell egy olyan ember, aki leveszi a terhet róla, mert ha őt duplázzák, akkor gyakorlatilag ki is veszik a játékból. Ismét egy Allen hiánya szitu, ami egy másik játékos teljesítményére is kihatott.

A PFF futás ellen és pass rushban is a 22.helyre rangsorolta a csapatot, a coverage értékelésünk pedig a 14.helyre lett jó.

Sajnos a linebacker sorunk passzal nagyon könnyen támadható volt, nincs olyan, aki ellen ne minimum 100-as ratinggel dobáltak volna az ellenfél irányítói. Ez pedig annak fényében nagyon sebezhetővé tette a csapatot, hogy a nyomás sem ért oda időben/elégszer és legfőképpen nem tudtuk sack formájában befejezni a játékokat.

Jason McCourty a CB sor leggyengébb pontja volt, 135-ös ratinggel dobáltak felé. A másik véglet Myles Bryant (52,1), akit a keretszűkítéskor is vittem volna az 53-ba, és JC Jackson (62.7) volt. De Winovich is jól szerepelt ebben a szerepben, igaz mindössze 37 ilyen feladata volt. JMC-t ha slotban próbáltuk használni, az még inkább rosszul sült el, 147.1-es mutatóval támadták ott. Jojo a maga 92.6-os gradejével nem tartozott tavaly az NFL elithez, a minimum 100 slot célbavétel alapján a 21.lett. Ez kicsit csalódás számomra. A DB sor egyéni értékelésében szerepet játszik a passrush hiánya is, ezért itt annyira nem bántanám a srácokat. Terrence  Brooks 114.9, DMC 106.7-es ratinget engedett. De Stephon Gilmore sem villogott (96.7) és ha hozzá hasonlítjuk Joejuan Williamset (93.1) akkor még jobb teljesítményt is nyújtott.  Adrian Phillips (86.8) kifejezetten üde színfolt volt, és a már említett JCJ és Myles Bryant tandem hozott jó teljesítményt és végeztek a lista első két helyén.

Jöjjenek  DVOA értékek

Futás ellen a csapat 4.65 yardot engedett kísérletenként. Ez botrányos, de voltak nálunk gyengébbek, mert a 25.helyen végeztünk. Jól láthatóan semmit nem kellett tenni ellenünk, mint futni. Ha pedig ezt megoldottuk, akkor passzal támadni a linebacker sort. Ha pedig erre is erőforrást áldoztunk a DB sorból, akkor pedig a mély játékokat kínáltuk fel a gyenge passrush okán. A dominó elv tehát szépen látszik itt is, hogy esett szét ez a védelem és miért. De a megoldás nem bonyolult és nem költséges, cserébe rendkívül hatékony lesz és egyből jobb képet fest majd mindenki és minden egység.

Egy évvel korábban amúgy a 12.hely és 4.06-os DVOA mutatónk volt futás ellen. Tehát nem feltétlenül a 3 távozó LB miatt estünk vissza, mielőtt valaki a hiányukkal magyarázná a látványt. Amúgy ez a futásos hadművelet nem csak ellenünk ment, ezt ugye mi is jól toltuk, mert a mi RB egységünk a 4. DVOA értékelést kapta, ami meg igazolja a stratégiánkat a támadó oldalon, csak a védelem kicsit szétesett a teljes terv realizálásához. És hogy miért hozom fel a futókat? Nos, egy évvel korábban a 25.helyen voltunk DVOA rangsorban a futóinkat tekintve. Itt is stabilabb lett a fal, nem hoztunk milliárdokért embereket és mégis egy csapásra az elitben találtunk magunkat, csak azért mert a fogaskerekeknek csak a maguk feladatára kellett összpontosítani.  És bőven volt sérülés az egységet tekintve ugye.

Ellenünk futottak az egyik legtöbbet az év során (27.hely) és bármilyen meglepő a szélen jobb átlaggal szaladtak ellenünk, mint középen. És nagyon az utolsó helyeken kullogtunk minden szélre irányuló futással szemben, legyen szó LT,RT,LE,RE felé. Csak összehasonlításképpen, mi a left tackle felé  és middle futásokkal operáltunk a legjobban. Itt azért elgondolkozhatnak páran, akik állandóan szapulják a középső futásaink kapcsán a play callt.

A teljes védelmet tekintve 2018-ban a 19., 2019-ben pedig az elsők voltunk. Ezt csak azért hozom fel, hogy lássuk nincs világvége, normálisak a kilengések. Tavaly a 26.helyre volt elég a teljesítmény, de biztosak lehetünk benne, hogy innen ismét látványos előrelépés következik. És pusztán a helyezésszámok is megmutatják, nem lehetetlen látványosan előre vagy hátra kerülni egy offseason alatt.

A védő játékosok közül a legtöbb snapet a DLine kapcsán Simon kapta, aki a legrosszabb volt idén. 702 védőjátéknál volt fent. És ha csak ezt upgradeljük, már az is jelentős javulást fog eredményezni.

És még egy nagyon fontos szegmensre hívnám fel a figyelmet:

Az első félidők során a csapat a 29. volt a playek elindítását tekintve. Tehát egy lassú tempó, sok futással, kontrollálva az órát az alapfilozófia. Ez viszont csak akkor működik, ha a védelem látótávolságban tartja az ellenfelet. Vagyis a gyors támadások esélyét el kell venni, mert mi nem pontháborúra rendezkedtünk be. Ebből fakadóan a nagy játékokat kell limitálni és a rövid, folyamatos haladás és egy esetleg field goal az mellékes, mert két ilyen sorozat után is egy labdabirtokláson belül vagyunk. Talán emiatt is égtünk jobban passz ellen, mint tavaly, mert most rengeteg biztonsági play hívás volt, amikor a rövid passzok esélyét kevésbé csökkentettük, és inkább az elkapók mögött voltak mindig a cornerek.

A második félidőket tekintve, már a 13.leggyorsabban indítottuk a játékokat. Ebből is látható, hogy nem tudtunk végig megmaradni az eredeti terv mellett, mert a védelem nem tartott és menni kellett már nagyon az eredmény után. 3 másodperccel indítottuk átlagban hamarabb a játékokat, ez pedig így az offense-t is a komfortzónán kívülre helyezte.

Ha 7+ ponttal vezettünk, akkor az első félidei tempónál is lassabbra váltottunk, és még 2 másodperccel több idő telt el mire feljött a labda.  Összehasonlításképpen a 2019-es Brady féle verzióval ez ég és föld. Akkor ugyanis 4 másodperccel gyorsabban indítottuk az első félidőkben a játékokat a tavalyihoz képest és ezzel a leggyorsabbak is voltunk átlagosan. Cserébe 4 másodpercet lassultunk a második félidőkre, amivel a 27. leglassabb offensünk lett. Itt ugye általában előnyben voltunk, nem kellett már kapkodni többnyire. Ráadásul, ha hátrányban voltunk 7+ ponttal, akkor még az első félidőnél is 3 másodperccel gyorsabban indultunk neki. Ez egy újabb magyarázat a támadóséma változására és a két QB pre snap védelemolvasási képességét illetően.

De mivel a védelmünkről van szó, nézzük meg az ő idejüket is.

A mi védelmünk ellen nem nagyon kellett kapkodnia az ellenfeleknek, hiszen majdnem mindegy volt mi az eredmény, a létező leglassabban lódultak neki ellenünk. Ezt bátran megtehették, mert az amúgy sem túl acélos védelmünk így jó hosszú ideig a pályán volt, és a támadóinknak is gyorsan kellett volna reagálni a nagyobb hátrányok esetén. Újabb kis szegmens, hogy micsoda sakkjátszma megy a stábok között és mennyire átveszik a győztes stratégiákat egymástól. Legtöbbször felesleges feltalálni valami új dolgot, ha már van működő recept az adott ellenféllel szemben. Ellenünk pedig volt.

Na de majd jövőre ez a védelem is jobban fest és kevésbé lesz átjáró ház.  Ha egy passzolni képes QB is érkezik, akkor pedig már nagyon jó esélyeink lesznek függetlenül attól hogy érkezik-e nagy név a csapathoz vagy sem.

Kell egy DT, akár Allen, akár másvalaki. Kell egy stabil fal a futáshoz, ez Trent Brown trade formájában megoldott, mert Wynn és Onwenu is mozgatható, Cajuste visszatérőben. Emellett kell egy alapdobásokra képes QB, egy X elkapó valamint egy használható sebességgel rendelkező LB és Simon helyére egy Edge rusher. A többi adott. És ezeknél a posztoknál sem feltétlenül sztárokban gondolkoznék, hanem feladatkör megoldásban.  És úgy gondolom a drafton és a free agency alatt érkeznek is emberek nevezett posztokra, plusz a Jennings, Uche, Dugger trió is nagyobb szerepet kap majd, a két tight enddel együtt.

A következő bejegyzésben a free agency-vel foglalkozom majd.