Petitől elloptam a címet, mert mostanra ez teljesen helytállóvá vált a csapatot tekintve. Újabb meccs, újabb nagyszerű játék, újabb győzelem.

Amit mindenki lát azt nem fogom ragozni, az teljesen egyértelmű. Amit mögötte lehet felfedezni, vagy nem gondolna rá az ember, arról viszont írnék megint pár gondolatot.

Zappe teljesítménye után tovább erősödik a tábor, aki őt tartaná bent a kezdőben, és akik nem értik, miért kellene visszakerülnie Jonesnak a csapat élére. Itt a legfontosabb dolog az, hogy meccs és meccs között ég és föld a különbség. Még ugyanazon csapat ellen is teljesen más lenne egy adott játékos leadott teljesítménye, ha az eredményjelzőn mást mutatna a kiírás, vagy az ellenfél offense földöntúli üzemmódban termeli a pontokat például.

A mi játékunk a Jones sérülés előtt más volt, mint ami a Hoyer, és főleg a Zappe korszakban jellemzi a játékhívást. Teljesen érthető okokból egy nagyon biztonságra épülő felfogással rukkoltunk ki, ami tavaly Jones újonc évét is jellemezte, ebben semmi meglepő nincs. Az ellenfelek ereje, és a gyengeségük a passzjáték ellen, erre rásegített egy lapáttal. Hogy tetőzzék a Jones sérülésben a szerencsénket, még a futás ellen is bazi rosszak voltak az utóbbi két meccsen szembekerülő védelmek.

A recept adott volt, fussunk és a tömött boxok majd adnak teret a passzjátéknak. Nem kell hozzá nagy okosság, hogy belássuk azt a tényt, ha az ellenfél 8 emberrel van a boxban, akkor nem nagyon lesznek elegen a coverageben a passzsávok levédéséhez. Emberezésben pedig nagyon gyenge lábakon áll a Lions és a Browns is. Nem csak én mondom ezt, hanem a statisztikai mutatók és a szurkolóik is.

A Lions ímmel-ámmal próbálta megfogni a futást, a Browns viszont már az elejétől el akarta venni a dominanciánkat. Ligautolsó ebben a szegmensben a két csapat, szóval az erőforrások ide csoportosítása azzal járt, hogy hátul cover1 maradt a felfogás.

Egyértelműen azt akarták, hogy nyerjen Zappe, de azt elfelejtették megoldani, hogy ne legyenek üresen az elkapóink az esetek nagy részében. Amikor a meccs elején még egyértelmű passz szituációk adódtak, és oda is ért a nyomás, vagy nem tömték amiatt a boxot, mert tudták, hogy csak passzolhatunk abban a játékhelyzetben, akkor ki is jöttek Zappe gyengeségei. Raktam be tweetben írt állásfoglalást is Khari Thompsontól, aki megjegyezte, hogy egész tavasszal és nyáron ezt látták Zappe esetében. Pontatlanság, rossz dobások, ha ki kell lépnie a komfortzónából.

Szerencsére a D nagyon jól zárt, short fieldet adott a támadóknak többször is, amivel sikerült előnybe kerülni. Már eleve a félidők nyitó drivejai jól működnek, és a scriptelt játékokkal rendre pontokat tudunk szerezni. Ezért is örültem, hogy mi kezdjük a 2.félidőt, mert egy ottani pontszerzéssel mindenképpen versenyképes helyzetbe kerülhetünk, bármi is legyen az elsőben.

Szóval megvolt az előny, lehetett zakatolni a futással. Vagyis lehetett volna, de ugye tömték a boxot, elég rossz átlaggal haladtunk, rendre hosszabb harmadik downok lettek, ahol már visszaállt a Browns D és Zappe szenvedett is cefetül. Egyáltalán nem néztünk ki jól, a 2. és a 3.driveban.

Aztán jött MattyP, akit nem lehet eleget dicsérni idén, mint újonc OC-t, és elfogadta a felhívást keringőre, majd alaposan megtáncoltatta a Cleveland védelmét. Zsinórban 5 passzjátékkal az ellenfél térfelére jutottunk, és egyértelmű lett a helyzet. Vagy visszaáll a futás elvételétől a Browns, vagy szét fogjuk passzolni őket a kvázi alkalmatlan secondaryjük miatt. Mivel előnybe voltunk, nem nagyon tudtak visszaállni, hiszen akkor pörgettük volna az órát a sok futással, és a tömött boxok nélkül esélytelenek lettek volna azt megállítani. Így egyből ördögi körbe kerültek, amiből nem is tudtak kilépni. A D felállásuktól függően pedig elkezdett MattyP sakkozni a játékhívással. Tömött boxok ellen könnyű passzjáték, light front ellen pedig futójáték érkezett a részünkről. Egyedül a 4.negyedben álltunk meg kicsit, amikor Zappe megint földbeállt kicsit és nem tudta átlendíteni a támadókat a 3rd downokon.

Ezek nem az ő hibái voltak elsősorban, hanem akkor a fal is engedett sacket, nyomást az irányítóra, és így egy GOAT-nak sem menne a manőver. Ahogy nem is ment neki Tampában ezen a hétvégén. Ezt csak azért jegyzem meg, mert Zappe is egyből ledobta a láncokat, ahogy a körülmények kritikusra fordultak. És ez normális.

Mielőtt a körülményekre kitérnék, jegyezzük meg, hogy Brissett esetében mi is ugyanezt szerettük volna. Nyerjen ő, de nincs futás. Csak mi nem adtuk fel ennek oltárán a passzvédekezésünket és az erőforrásaink ott is adottak voltak.

3-3-5 volt a base a mai meccsen, amiben a DL a Wise, Godchaux, Barmore trió volt. Ez futás ellen nem a legjobb, de nem akartunk időt adni a passzjátéknak semmiképp, és a két OLB Judon és Tavai is mindkét területen kapott feladatot, ráadásul a széleket is nekik kellett lezárni részben. Azért csak részben, mert az 5DB-ből csak Mills volt klasszikus CB a kezdőben, és a hibrid Bryant mellett 3 safety sorakozott a pályán. Phillips és Dugger feladata kettős volt, mert a futásra is fel kellett lépniük a playcalltól függően, de coverben is számítottunk rájuk. DMC volt az egyedüli, akinek kvázi nem volt dolga közvetlenül a futással. Dugger szinte a vonalon játszott és eszméletlen volt ismét futás ellen. Coverben néha meg fog égni, mint most Njoku ellen is, de ez bőven benne van, ezzel együtt kell élni.

Látszik, hogy mi nem adtuk oda a passzjátékot, a sávokat, a területet. Olyan játékosok kerültek a pályára, akik coverben és futás ellen is hatékonyak. A Browns ezt egyoldalasabban kivitelezte és ez volt a döntő faktor. Vagyis a coaching és a GM munka, amelyik felkészítette a csapatot és kialakította a keretet. Nekem nincs kétségem afelől, hogy ha Brissett a QB nálunk, akkor is nyerünk, ugyanezek a dobások meglettek volna zömében, és ha Zappe a Browns QB, akkor sincs ott gyökeres változás, mert olyan szintű nyomás ment rá, hogy bajban lett volna vele.

Nálunk megint voltak 4 másodperc feletti szakaszok, amikor csak állt a fal mögött és várta az útvonalak kibontakozását. Amikor pedig pontatlan volt, mert volt ilyen is, akkor az elkapók korrigáltak, behúzták. Az előny birtokában pedig passzolhattunk, mert a Browns szinte csak arra törekedett, hogy ne pörgessük az órát futással. Ráadásul a folyamatos üres elkapókat „csak” el kellett találni, ezért én továbbra sem látok QB harcot sem rövid, sem hosszútávon. BB épp az imént hagyta lógva a dolgot, mikor erre rákérdeztek nála, de felesleges is lenne válaszolni, mert amíg Zappe kerül a pályára, addig felesleges megtörni ezt a flow-t.

Ebből a szempontból volt fontos, hogy Jones nem került IR listára. Így mindig ott volt a fejekben, hogy csak 1 hét, csak 1 meccs, és visszakapjuk a reményt. Nem az lett a tudatalattiban, hogy most 4-5 hét esélytelenség van. Ráadásul a mentális üzenet is az, hogy ha beledöglök is visszatérek közétek, nem műtenek meg, nem ülök ki, amíg van esélyünk. A csapat és morál szempontjából ez fontos, plusz így Jones ott tudott maradni a létesítményekben, a film roomban és tudott segíteni, illetve tanulni a hibáiból.

Az offense terén kicsit letisztult rendszert kaptunk, vagyis nem volt erőltetve a mély játék. Patricia nem hogy bele nőtt a kabátba, de már ki is fordítja azt párszor. A tendenciákat is figyeljük, magunkat is, nem csak az ellenfelet. A Henry TD ennek az eredménye 3&2-re passzjátéknál. Így fel sem merült a szurkolókban miért nem futottunk, de ha nincs meg a passz, akkor tuti ez lett volna a mantra. Ezért mondom, a hívást nem a kivitelezés fogja minősíteni. A Stevenson első TD-nél is ugyanez volt, 3&10, egyértelmű blitz csomag, előtte már majdnem kisackelték FG range-ből a QB-t, a pont kell, így legyen kényelmesebb a szitu Folknak alapon, és a D séma ellen futás lett a hívás. Nem TD volt a terv, de így nem merült fel senkiben, miért futottunk, pedig ha csak FG a vége, akkor is ez a logikus hívás ott. Főleg annak fényében, hogy sem előtte, sem utána nem nagyon lubickolt Zappe az egyértelmű passzszitukban és a nyomás rendre odaért hozzá ilyenkor.

Olvastam, hogy milyen jól osztotta el a labdákat és ez mekkora erénye volt az este. Hm, most akkor Zappe ott áll és eldönti, nem annak dobom, mert már kapott lasztit, vagy annak dobja aki üresen van? Rengeteg 1st read dobása van, ami normális, de ezeket nem ő hívja, hanem az OC. Patricia adta meg a lehetőséget a playcallal az üres embereknek, és Zappe odadobta.

Így is maradt bőven TD és 1st down is a tarsolyban, de egyrészt belefér, másrészt senki nem várja el a tökéletességet. Pláne, amíg a D így tart. A védelem egészen új dimenzióba került és a történelmileg rossz ligautolsó helyezést már a 13.helyre javította a turnoverek tekintetében 2 meccs alatt. Ez upswing, nem tartható állapot. Mármint nem a 13., hanem az, amit az elmúlt 2 meccsen felraktak a pályára. Ez sem lesz mindig így, de most adják a short fieldet a támadóknak, nem hibáznak, nincs ajándék TD, nincs hátrány, minden komfortot megadnak a támadóknak. A védő stáb is dicsérendő, de az ellenfelek itt is azért nyomnak a latba valamennyit.

24-15-nél még meleg lett volna a pite, de a spec.team is villant egyet. Egyszerűen minden nekünk pattan jól most, ahogy a szezon elején meg a centik ellenünk voltak. Ez kiegyenlítődik és a variancia ebben is normális.

Ami viszont nem variancia, hanem előrelépés:

Mac Jones utolsó 2 meccsén a mi védelmünk 279 yard futást engedett az ellenfeleknek. Ölték az órát, előnybe voltak, amikor Jones pályára került siettetni kellett a támadást, a FG nem feltétlenül volt elég a második félidőkben, abban a tudatban, hogy jön az ellenfél és majd megint futkorásznak 7-8 percet és egy mezőnygólt úgyis felraknak belőle. Átlagosan 5.7 yardot engedtünk futókísérletenként akkor. Összesen 51 pontot kaptunk és 7 TD engedtek. A támadófal pedig 31 nyomást engedett, amikből többször érintetlenül és/vagy nagyon gyorsan ott volt a védő Jones nyakában.

Zappe esetében 2 meccsen 13 nyomást engedett a fal, és ezek legalább fele abból jött, hogy sokáig tartotta a labdát, tehát gyorsabb átadással nem is lett volna siettetés.

A védelmünk összesen engedett 170 yardot, 3.8 yardos átlaggal. Vagyis mi irányítottuk a meccseket, a futásra tudtunk alapozni, amivel az ellenfeleket szellősebb passz elleni védekezésre tudtuk kényszeríteni, mert előnyben többnyire futnak az amúgy is jól futó csapatok. Mindössze 15 pontot és 1 TD-t engedtünk, tehát a támadókon semmiféle nyomás, komfortzónán kívüli érzés nem volt. Nem kellett erőlködni, túlvállalni, rizikózni. Csak a tutit játszottuk, amit a hívás adott.

Jones sok esetben a saját 10 yardosán belülről kezdte a driveot, a futás sem ment így, mint most, a fal sem állt így a lábán, ez egyértelmű passzhelyzetekhez vezetett, amit a gyengén muzsikáló fallal, a sok blitz mellett nem tudtunk megugrani.

Ezek nem mentik fel Jones-t a rossz döntései, siettetett befejezései, nagyobb kockázatvállalása alól, és Zappe érdemeiből sem vesznek, aki hozza, amit kell, szinte 100%-osan kimaxolja a lehetőségeit. Egyszerűen a körülmények és a meccsek nem ugyanazt a feltételrendszert adják, és ezért csalóka az összkép.

Most mindenki happy, mert a két tight end hozott 120+ yardot. Megérték a pénzüket. Köv.héten meg majd 3 labda megy feléjük, mert a playcall másra lesz kihegyezve, vagy a QB a több szabad emberből a másikat választja, akkor nem érik meg a pénzüket. Ennél árnyaltabb a helyzet, ahogy ezt már írtam korábban is. Itt nem kell a hátukon vinni a csapatot, hanem olyan opciót kell adni, amivel lehet haladni, ha rajta a sor. Ha a QB mindig nehéz helyzetben dobja csak hozzá bénának fog tűnni, mert nincs elkapás. De ha meg eltaknyol a védő és 10 méteres körzetben nincs ellenfél és TD lesz, akkor megérte idehozni. Ahogy Zappe egyik legkönnyebb dobása volt a Henry TD, úgy a Smith YAC-hoz sem volt sok köze, hiszen Jonnu-nak az egy 8-10 yardos játéka lett volna, ha nem jön le a szerelésről.

Értem a Zappe lázat, bírom én is, és imádom a lazaságát, meg azt, hogy nyerünk vele. De nem szeretem a túlzásokat.

Offseasonben ment az OC ekézés, a draft szapulás, a BB szidás, a nepotizmus, meg a jó ég tudja mi. Erre a 3.számú QB-val jól játszó támadók, az újoncokkal sziporkázó védelem esetén Zappe kapja az elismerést, akinek egy szelete járna ebből a sikerből. Ő még nem lett megméretve, de a stáb segíteni fogja, ha eljönne ez az idő. Viszont nagy eséllyel inkább úgy fog kinézni, mint a 2.-3.driveban, vagy 24-15-nél. Az közelebb van a valósághoz, mint a Jones leváltás, meg újabb Brady korszak.

Ezért írja Thompson is, hogy edzésen is ez a jellemző. Olyan nincs, hogy valaki edzésen gyengébb, a meccsen meg full jó. Bár Folesnak is voltak nyerő szakaszai, aztán már csak 3.számú QB. Ha Zappeval mennénk tovább, ahogy lenne több tape róla, ahogy nem lenne elit a D, úgy lenne egyre nagyobb a teher, ami nem lenne komfortos neki. Ha pedig nem komfortos, azt a playcall is nehezen tudja elmaszkolni, mert azt jelenti, hogy a 1st readek nem ülnek és a nyomás is hamarabb ér oda.

Amit még szerettem volna megosztani az a Wynn, Cannon párharc helyzete.

Marcus Cannon-t egyértelműen blokkolásra használtuk, tight endként felállva a vonalon. Most viszont már a 46 snapjéből 28 a jobb oldali tackle helyéről érkezett. Muszáj lesz valamit kezdeni Wynn helyzetével, mert most Zappe is kapott ízelítőt belőle, milyen amikor lemarad a pass rusherről. Egyértelműen az átállás áldozata, és mivel most fordított alapállásban dolgozik, ahogy Chatham is írta, az első lépése sokszor helyben topogás, mert az izom és agy memóriában nincs benne ez, hiszen évekig máshogy indult a mozdulatsora. A Bears ellen még belefér egy közepes teljesítmény, de ideje lesz orvosolni ezt a dolgot.

Az eladott labdák csökkentek, a szerzett labdák növekednek, így most már +1 a mutatónk, ami jobban illik a BB által elvártakhoz. A sok zászló tényleg bosszantó, de mindenki tudja, hogy sok múlik rajta és segíteni kell az újonc QB-t, így a védelem és a támadósor is nagyon ki van hegyezve. Ebbe ez benne van sajnos.

Bourne 4 snapet kapott a múltkori rekordmennyiséghez képest, Stevenson igásló volt, de az erőfutásoknál hiányzik Harris. Thornton egy teljesen új dimenziót fog megnyitni, ami a jet sweepnél már látszott. Lassított felvételnek tűntek a védők hozzá képest, és ahogy beharangoztuk, nem csak egy speedster, hanem a végzónában is jelentős fenyegetés lesz a szeparációja, játékintelligenciája miatt. Második meccse és máris 2 TD. Oké Browns D, de látszik a potenciál és az, hogy szeretnénk használni.

A defense terhelése a Browns ellen

A rookie class zseniális, ennyit arról, hogy nem tudunk draftolni. Tudom, most rájuk szólt Kraft és eddig csak szórakoztak, meg nem nyerni akartak Egyszerűen a ciklikusság minden csapat draftjaiban ott van. Nekünk most ez jó 3 év volt, amit majd követ megint 2-3 gyengébb valamikor. Teljesen normális.

Az EPA adataink változásáról is hozok egy képet. Elég szépen haladunk, és az a legjobb az egészben, hogy ez a letisztulás jól jött a támadóknak, mert Jones is profitál ebből a konzervatívabb játékból. Kérdés nem férhet hozzá, hogy amit Zappe tud, azt tudja ő is. És vele még nagyobb repertoárunk lesz, csak nem szabad átesni a ló másik felére, ha nem muszáj.

Zappe rajongók lehet a Bears ellen kapnak még egy esélyt, hogy kiélvezzék a kedvencüket, de arra készüljön fel mindenki, hogy bárki legyen a center mögött, innen már egyre nehezebb meccsek jönnek és nehéz lesz fenntartani már csak a minőségi különbség miatt is ezt az offense teljesítményt. A körülmények most nagyot nekünk kedveztek és ebből ki is tudtunk használni mindent Zappe vezetésével. De ez sem Jones, sem az újonc esetében nem elvárható a szezon végéig.

Elég megnézni Rodgers vagy Brady szenvedését, ahol a körülmények sem segítik őket, és az OC munka sem feltétlenül hibátlan, meg a komfortzónák is elcsúsznak a támadófal vagy a védelmek, vagy az eredmény alakulása miatt. Nem lettek rosszabb játékosok, egyszerűen ennyit számít az, amiről hetek óta írok, hogy nem lehet egy ember nyakába varrni ilyenkor a kudarcot és a sikert.

Tampában és Green Bayben is csak egy vékony szelet a QB teljesítmény és minden más adja ki a siralmas összképet, nálunk szintén egy vékony szelet a sikerekben és minden más adja ki az összképet.

A turnover mutató jelenleg: