A csapat kikapott az új korszak első mérkőzésén! Azonban nem lehetünk elégedetlenek, mert egy kiváló bemutatkozást láttunk Mac Jonestól, amire bátran építhetünk a továbbiakban.

A mérkőzés jelentős részét kontrollálta a csapat és több szakíró egybecsengő véleménye volt a találkozó után, hogy ezt a meccset akár 10 pontos sikerrel is zárhattuk volna a játék képe alapján. Magam is így éreztem és egy percig nem gondoltam, hogy ne tudnánk megnyerni a meccset a tudásunk alapján.

Amit vártam a meccstől, az gyakorlatilag vissza is köszönt.

"Én nem látom azt, hogy Jonestől 30 átadást kellene elvárni alaphelyzetben, amikor a meccs úgy alakul, ahogy mi szeretnénk. De azon sem lepődnék meg, ha lenne olyan találkozó, ahol eleve ilyen megközelítéssel állnánk hozzá az ellenfél miatt a gameplan kialakításához. Én egy 70-75% körüli hatékonyságot vizionálok az első hétre, ami 20-25 kísérletből jönne össze. Ne felejtsük el, hogy mi általában nem fogunk 2-3 játékból végig menni a pályán. Mi kontrollálni szeretnénk az órát és hosszú driveokat vezetni, kivéreztetni az ellenfél védelmét, akik torkán a 4.negyedben lenyomjuk a futást, vagy elvesszük a passzjáték adta lehetőséget, attól függően melyikre van szükségünk az eredmény fényében. Ezzel eleve kevesebb lehetőség jut az ellenfél támadóknak, kevesebb drive nekünk is, kevesebb alkalom a passzjátékra összességében."

Futásra építkezve álltunk neki a meccsnek, és látszott a play call igyekszik tehermentesíteni az újonc irányítót. Azonban a Dolphins idővel elvette a futójátékot, hátrányba is kerültünk, így el is érkeztünk a számunkra örömteli felismeréshez, miszerint Mac Jones készen áll egy nagyszerű NFL karrierre.

Igen, egy orbitális hibával kezdett. Kifejezetten buta döntés volt lányos zavarában a nagyfiúk szorításában ez a hátra passz, amiből könnyen labdavesztés, visszahordott TD is lehetett volna, de talán ez volt az egyetlen olyan hiba, amit mi a fotelből észlelhettünk. Minden más szituációban állta a sarat, meg a nyomást is. Nem rezelt be, bevállalta az ütéseket, végig az elkapókat nézte, nem volt elveszett szituáció.

James Whitenak odaívelt labdája nem csak a pontosságot mutatja, hanem a játékolvasási képességét is. Egyből észlelte, hogy White egy linebackkerel került szembe és tökéletesen meg is oldotta a szituációt. A másik oldalon Tua egy hasonló szituációban, mikor a Miami futója Ja'Whaun Bentleyvel állt fel párban a pálya szélén és annak rendje és módja szerint agyon is verte, sőt a besegítő Devin McCourty sem ért volna oda, akkor nem tudta a pályán belülre dobni a labdát.

Ezen felül is volt több kiváló átadása, nem ijedt meg a feladattól, ami elé Brian Flores és a Dolphins állította. A vendégek ugyanis úgy közelítették meg ezt a meccset, hogy fogják a futást és nyerjen Jones ha tud. Az újonc pedig tudott volna nyerni, egyáltalán nem rajta múlt a vereség. 284 yard és 75%-os passzpontosság, mindez úgy, hogy óriási nyomás alatt játszott, mert a támadófalnak akadtak gondjai az egész mérkőzés alatt. Jones azonban gyönyörűen mozgott a zsebben, fellépett ha kellett, egyszer pedig mozgásból is tökéletes mély labdát adott Kendrick Bournenak. Sajnos holding miatt visszafújták, ahogy a legtöbb Bourne elkapást.

Volt egy nagyon beszédes jelenet az oldalvonal mellett, ami megmutatja miért is siránkoztunk páran Sony Michel trade kapcsán. Az újonc futók elsősorban a passz blokkolás terén szenvednek hiányosságokat és ez Rhamondre Stevenson esetében egy nagyon látványos szituációban csúcsosodott ki, ami után Belichick meg is kérdezte McDanielst, hogy miért az újonc van fent a vörös zónában, ha passzolunk?

Az esetnél a fiatal futót nemes egyszerűséggel felborították, és úgy dőlt el mint egy liszteszsák. Jones viszont beleállt az ütközésbe és megdobta az elkapóját. Óriásit kapott, de megoldotta, nem akarta elveszteni a lehetőséget, csak azért mert megüthetik miatta. Stevenson a fumble és ezen manővere után már nem is nagyon volt a pályán. Könnyen lehet a következő héten inaktív státuszba kerül.

Az elkapókkal az összhang megvolt, Agholornak több zseniális megmozdulása is volt. Szépen kirajzolódott miért kap Byrd veterán minimumot decoyként, és miért 10+ milliós ember Agholor. Én eddig is úgy gondoltam, hogy ennek a sornak a tight endekkel kiegészülve bőben meg kell oldani a feladatokat. Ezt csak megerősítette ez a meccs.

Amit még kaptam a találkozótól, az az első downok utáni lehetőségeink. A közös nézésen is felmerült, hogy senkit nem ejt kétségbe, ha nem haladunk elsőre. Simán benne van, hogy Jones megoldja a harmadikat is. Volt egy pillanat, amikor 9 harmadik kísérletből 7 sikeres kivitelezésnél tartottunk és ebből 5 passzal lett megoldva. Elég biztató adatok ezek.

Amúgy a meccsen több 1st downt értünk el (24-16), jobb lett a 3rd down mutatónk 11/16 nálunk (69%), 4/11 (34%) a másik oldalon. 36 percnél többet birtokoltuk a labdát, és mindössze 23 percig volt a Delfineknél. 395 yardot haladtunk, miközben csak 259-t engedtünk. Mindössze 3.2-es átlaggal futottan ellenünk, mi cserébe 4.2-t tudunk felmutatni.

Gyakorlatilag nincs olyan eleme a meccsnek, ami azt mutatná, hogy ne mi uraltuk volna és ne mi lettünk volna a jobbak.

A labdabirtoklás és a driveok:

Akkor mégis miért kaptunk ki?

Egyszerű lenne a labdavesztésekre fogni, de azért ennél bonyolultabb magyarázatot is találni. Mindkét félidő elején a Miami scriptelt driveja tökéletesen működött. Ez meglepte a stábot és nem volt ellenszerünk. Waddle és Parker párostól nem véletlenül tartottam, a gyors slant útvonalakat megettük egész meccsen. A nagy játékoktól pedig Gilmore nélkül rettegtünk, de ezen slant útvonalak hatékonysága miatt, muszáj volt feljebb játszani a védőknek. Így pedig egy Waddle és Parker big play is sikerült. Gyakorlatilag ez a két játék nélkül semmi bajunk nem lett volna. A centik sem voltak velünk, mert Parker egy 50-50-es labdát éppen a pályán belül húzott le Jackson mellett. Jonnu Smith meg pár centivel kilépett, amikor 10 yardon belülre nyargalt és zsebbe tehette volna a győzelmet a meccs végén.

A büntetések sem segítették a csapatot.

Rendkívül fegyelmezetlenek voltunk és ez az egyetlen mutató az, amiben a Dolphins jobb volt nálunk. Ott alig volt felesleges szabálytalanság, nálunk rengeteg nagy játék akadt meg ezekkel.

Amit még számokban vártam:

"Harris 100 yard fölé kerül, minden aktív elkapásra jogosult nem futó játékosunknak lesz előrehaladása passzjáték után. 35 percet birtokoljuk a labdát minimum és a végén már nem adjuk vissza a labdát a Dolphinsnak.Minimum 3 sacket szeretnék látni és azt hogy Tua folyamatosan az életéért menekül, ezzel az időzítést is elvéve a Parker,Waddle párossal szemben. A Gaskin vezette futójáték nem szabadna, hogy gondot okozzon. És szerintem 80 yard alatt marad a Miami a játék ezen elemében. Ha mégsem, akkor lőttek a mi irányítjuk a meccset hozzáállásunknak. De azért akkor sem kell kétségbeesni, csupán egy kevés pontos meccsen, minden drive végén pontokat szerezni."

Harris 100 yardot hozott, Tuáról a nyomást Brady módon vette le a Dolphins stábja. Gyors passzok, hogy esély se legyen odaérni hozzá. Amikor ez működött, akkor haladtak. Amint az első downon bajba kerültek, máris megakadtak.

Sajnos csak 2 sack lett, de azért Judon az interception előtt majdnem behúzta a harmadikat.

Összességében tehát nem volt semmi meglepő.

Kicsit jobb red zone offense kell. Jones szépen bevont mindenkit, Hunter Henry az első félidőben szinte csak hatodik falemberként funkcionált, de a második félidőben már használtuk útvonalakon is. A támadófal bizonytalanságát jól jelzi, hogy Trent Brown korai kiválása után, Justin Herron nem tudta betölteni az általa keletkezett űrt. Jól jelzi ezt, hogy Yasir Durant is pályára került a második félidőben, amikor már többnyire a passzjátékkal tudtunk csak operálni.

Ez egy megnyert mérkőzés volt, ahol saját magunkat vertük meg. De a két scriptelt drive és a slantekkel a nyomás elvétele miatt dicséret illeti a Dolphins stábját is.

Viszont fényes a jövő és ahogy írtam is, ez a meccs csepp a tengerben a Pats életében. A szezon szempontjából nem jött jól, de ha nem lövöldözzük lábon magunkat a turnoverekkel és a büntetésekkel, akkor már ez a szezon is sok örömet fog tartogatni számunkra.