Long long time ago…
Idézhetnénk a klasszikus filmkezdést, ha arra gondolunk, mikor láttuk kedvenceinket utoljára éles bevetésen. Azonban már csak párat kell aludnunk és megkezdődnek a dolgos hétköznapok a training campben. Újra felizzanak a fórumok és mindenki elővezetheti meglátásait, észrevételeit, aggályait a csapattal, játékosokkal kapcsolatban. A TC után a pre season meccsek már igazi csemegének számítanak majd, ekkor végre valós játékhelyzetekben is megszemlélhetjük az idei garnitúrát. Első bejegyzésként a Super Bowl óta eltelt időt azon belül is inkább roster mozgásokat tekintem át:
Az idei offseason igazán elkényeztette még az ínyenc drukkereket is, az elvakultaknak pedig orvoshoz is kellett fordulniuk, úgy hízhatott a májuk a történések kapcsán. Bill Belichick Las Vegas-i kaszinó dealereket megszégyenítő módon keverte a kártyákat, időről időre ászokat és jokereket húzott elő a pakliból és folyamatosan három lépéssel a többi GM előtt járt. A három lépés hízelgő akart lenni, mert valójában fényévekről van szó, ha az én léptékemmel vizsgáljuk az öreget. Az utóbbi időben nem nagyon tud olyan nagyobb horderejű döntést hozni, amin fogást lehetne találni az eredmények fényében. Most őszintén, ki merte volna közülünk Collins játékjogát a Brownsnak adni „apróért” a szezon derekán, úgy hogy hasítottunk a bajnoki cím felé és a legvékonyabb poszt volt a linebackereké a csapatban?
A márciusi forradalommal kezdődött az idei csapatépítés. Az off season reformjait a márciusi ifjakkal alapozta meg a mester, hiszen négy 90-es születésű fiatalembert igazoltunk kapásból (Allen, Guy, Burkhead, Gilmore). Ekkor úgy tűnt, aki 1990-ben született az nagy eséllyel szerződést kap tőlünk. Kivétel nélkül mindegyik játékos érkezését örömmel nyugtázhattuk és kapkodtuk a fejünket a hírek hallatán, hiszen újabb és újabb minőségi játékosokat kötöttünk a csapathoz és Hitelt sem kellett felvenni. Nem költekeztük ki magunkat, illetve nem adtunk senkiért többet, mint azt a jó ízlés diktálná. Bár talán még a jó ízlés alsó határát sem értük el több esetben. Mindezeket is sikerült jobban megfejelni, mint Zidane-nak Materazzit, mert gyakorlatilag ingyen megszereztük Ealyt a legnagyobb hiányposztra. Innen már nagy bakot nem tudtunk lőni az én szememben ezen a tavaszon. De hát még nem volt vége, hiszen említettem az ászok mellett Jokert is villantott Belichick. Érkezett Cooks, akivel egy teljesen új dimenzió nyílhat meg a már eddig is minimum 4 dimenziós támadó sor előtt, meglátjuk JMD mit süt ki vele kapcsolatban. Az ember toronymagasan veri az egész NFL-t a 2 irányváltásos routok terén és mélységben olyan szinten nyújtja meg a pályát, hogy a számokon belül kedvére fickándozhatnának a többiek. Augusztus 20.-án nem volt olyan tűzijáték, mint ami kinéz itt a mérkőzéseinken.
Több csapat szurkolói már legyintettek is ekkor az idei évre, hogy ezt csakis a Pats nyerheti. Persze időközben elvesztettük Vollmert, aki sokunk kedvence volt, bár tavaly sem játszott már az idény jelentős részében, valamint Sheard is új csapat után nézett. Long sem töltött el túl hosszú időt nálunk, de ez érthető váltás volt mindkét fél részéről. Ryan nagy pénzt kapott a Titansnél. Újra szerződtünk Harmonnal (3év), amivel megfelelő mélységet adtunk a safety posztnak. Develin hosszabított (2év). És végezetül hosszú távú szerződést kötöttünk Hightowerrel (4év), amit minden szurkoló nagyon várt már.
A következő hónapban aztán kiderült, hogy BB is egy vicces figura és bár nem elsején, de alaposan megviccelte idén is a Bills csapatát. Idei áprilisi tréfája keretében Gillislee-t, illetve a szerződését sikerült kilőnie magának. És kihasználva a Buffalo cap managmentjét nagyon olcsón megszerezte (5.körös pick). Ezzel mondjuk sokak kedvence Blount eléggé perifériára szorult és ez jelentősen megosztotta a szurkolókat emocionálisan, abból a szempontból, hogy üzleti érveket, cap managmentet vagy a játékos csapatért tett fáradozásait helyezték előtérbe.
Sajnos Jacksonról kiderült, hogy elég Tré az egészségi állapota, így ő lapátra került. Ellenben Lengel (2év), Branch(2év), Fleming (tender), King és Bolden (1év) újraszerződött velünk. Utóbbi kettő a speciális egység kiemelkedő alakja, Lengel megfelelő harmadik tight end, Fleming már többször megmutatta, hogy ha pályára kerül megállja a helyét, míg Branch a DL egyik meghatározó alakja lett nálunk. Átstrukturáltuk Amendolát és hosszabbítást kapott Andrews is (3év). Az igazi április tréfálkozás a Butler Saga lezárásával fejeződött be. Ugyanis Butler maradt a csapatnál és BB ördögi terve ismét bevált, amikor Arkhimédészt megszégyenítő matematikai műveletekkel számolta ki, mennyi az annyi Butler szerződésénél annak idején. A csapat egyértelműen jól járt, hiszen a liga egyik legjobb CB párosával tudunk felállni és kb bármilyen wr corps ellen tudunk megfelelő matchupot találni. A legjobb secondaryk között vagyunk rangsorolva, ami egy passzjáték felé eltolódó időszakban elég biztató.
Kifejezetten erős két hónapon voltunk túl, amikor elérkeztünk a drafthoz. Rengeteg cetlit beváltottunk már az érkezők ellenértékeként. O’Shaughnessy is ide tartozik, aki Lengel helyét veszélyezteti erősen. Papírforma újoncbörzét futottunk, ami talán a legmeglepőbb volt az egész off seasonban. Megszokhattuk már a letradeket, a pick halmozást, furcsa választást, de idén mellőztük a trükköket és Defensive End, Offensive Tackle sormintaként húztunk kétszer is. Ezáltal minden hiányposztot feltöltöttünk tehetséggel. Rivers és Garcia biztosan sok örömet okoz nekünk, Wise lehet hogy virágzik majd Flowers módra 1-2 év múlva, McDermott szintén a jövő embere lehet. De azt ne feledjük, hogy mifelénk már évek óta a jövőnek választunk játékosokat és nem kell azonnal óriási hatással lenniük a csapat játékára. Így bőven lesz alkalmuk fejlődni és felvenni az NFL ritmusát.
Májusi eső aranyat ér alapon bízhatunk az UDFA választásokban is. A draftolatlan újoncok között is akadnak reményteljes fiatalok, akik Butler módra akár meghatározói is lehetnek egy újabb menetelésnek. Reményeink szerint a LB sorba Langi nem egy langyi teljesítménnyel rukkol majd ki és közönség kedvencé nőheti ki magát. Többen nagy lehetőséget látunk benne. Azonban voltak, akiket a májusi eső elmosott így a TE sorból kiesett Housler és M.Williams is. Streetet felszedtük Indianapolisból claimelve, hogy aztán Bostonban is utcára kerüljön. Pont került Blount szerződésének végére, BB addig addig-addig mesterkedett, hogy LGB távozásáért is kapunk egy komp.picket. Azonban aranyat igazán Gronknak ért a május, meghallgattatott minden sírás és rívás és a liga legjobb TE-je új szerződést kapott, rengeteg ösztönzővel, ami minden szurkolót megnyugvással töltött el, hiszen ha mindannyiunk kedvence lesérülne megint, akkor sem vágja haza a capet a fizujával. Az utolsó napokban még egyet pörgetett BB a mágikus kerekén, ami Hawkins nevét dobta ki, ezzel Slater is kapott a nyakába egy vetélytársat. Én speciel berzenkedtem ettől a cserétől, de megnyugodhattam, mert Hawkins azóta visszavonult.
Júniusra is maradt muníciónk az igazolások terén, méghozzá nem is akármilyen minőségben. Hiszen a Jetsnél létszámfelettivé váló kiváló linebacker, Harris megszerzésével a FO megkoronázta a nyarat. Azt gondolom, minden poszton megvagyunk és nagy reményekkel elégedetten várhatjuk az elkövetkező napokat, hónapokat. Én mindenesetre nagyon bizakodom és igazán sikeres, eredményes és szórakoztató idényre számítok egy hatodik gyűrűvel a szezon végén.
Minden bejegyzésnél szeretnék kiemelni egy jó és egy rossz érzéseket kiváltó eseményt. Így ezt most sem hagyom ki:
Az off seasonban a vizes lepedőt Butler ügynökére húznám rá. Aki szerintem alaposan megvezette a játékost és picit jelentősebbre vette a szerepét, mint kellett volna. Kellemetlen pillanatokat okozott így a játékosnak, csapattagoknak és szurkolóknak egyaránt a médiában megjelent mindenféle üzengetéssel is. A borúra-derű, vagyis a pozitív élmény pedig az idei roster kialakítás lett, ami talán az utóbbi idők legerősebb Patriotsát hozhatja el nekünk, úgy hogy már az 53-ba kerülésért is alaposan meg kell küzdeni.
Jó szurkolást mindenkinek!
