Úgy gondoltam a csapat az idei szezonra nagyjából készen áll a Free Agency költekezés után. Legfőképpen egy irányító érkezését várta a szurkolótársadalom, én pedig személy szerint olyan választásokat, akik a jövőre kaphatnak nagyobb szerepet, idén pedig szituációs feladatokkal akklimatizálódnak az NFL légköréhez, tempójához.

Mivel a csapatnál ez a stratégia 2 évtizede, így felesleges olyan választásokban reménykedni, amelyek azonnali hatással lesznek a játékunkra. Ráadásul ez a roster most minden poszton készen volt a szezonra.

Az Irányító választás

Sokan Justin Fields kapcsán morognak és úgy érzik elszalasztottuk a lehetőséget, de Lombardi is utalt rá, hogy nem system fit, így pedig akár az eddig megtett lépéseket is annulálta volna a stáb, ha kiválasztják. Rendszert építeni és működtetni mindig jobban megéri, mint egy emberre felhúzni az egészet. Előbbi esetén a next man up tökéletes átmenet és nem esik vissza a csapat teljesítménye látványosan, utóbbinál meszeltek a szezonnak.

Hajlok arra, hogy nem is akarta Belichick a Fields projektet, vagy ha el is játszott a gondolattal, akkor nem akart érte jövő évi ellenértéket adni. Ne felejtsük el, a Covid miatt számos egyetemi meccs elmaradt és sokan kiülték a szezont. A jövő évi pickek fontosabbak lesznek és biztosabb scouting után lehet felhasználni őket. Mac Jones pedig az ölünkbe hullott. Én jobban szeretem azokat a választásokat, ahol felmozog egy csapat, mert akkor egészen biztosan azt a játékost akarta kiválasztani. Jones kapcsán ezt nem tudjuk meg, de mivel rengeteg szaki várt QB-t hozzánk, így fogadjuk el a tényt, Ő volt a mi emberünk.

Ezzel a húzással pedig egyértelmű lett a kétezres évek elejének Patriots játéka fog visszaköszönni a következő években. Beton védelem, sok futás, gyors rövidpasszos játék. Már a szabadügynök piac költekezése után jeleztem, hogy a tavalyi séma van upgradelve és egy game manager QB is képes magas szinten működtetni a rendszert. Ahogy tette ezt Brady is az első éveiben. A tavalyi szedett-vedett gyülekezet, amelyik a szezon második felében pályán volt a sok sérülés és opt out miatt, az is képes volt működtetni a rendszert, csak a kulcs pillanatokban nem volt QB, aki megdobja a passzt, olvassa a védelmet, kezelje a nyomást. Ráadásul idén visszatér mindenki és teljes arzenálban ez a csapat bárkit meg fog tudni verni. Természetesen ehhez kell majd a megfelelő coaching a pálya széléről az erősebb csapatok ellen.

Az elkapó választás elmaradása

A két nagy tight end szerződés után az is egyértelművé vélt, hogy rengeteg két tight endes felállást fogunk alkalmazni. Ez pedig azt jelenti, hogy futóval és alkalmanként full backkel kiegészülve, el is felejthetjük a 3 elkapós felállások dominálását. Vagy akkor minek adtunk ennyi pénzt két tight endnek is, ha az egyik folyton a padon ül? Számomra egyértelmű, hogy ugyanaz a futás alapú játék lesz idén is, egy stabilabb és egészségesebb fallal, és kiszámíthatatlanabb play call mentén. Ugyanis a két tight end maradhat blokkolni is, de mehet útvonalat futni is, ami meg óriási segítség lesz az irányítónak. Ha működik a futás, ami tavaly is működött a legtöbb esetben, akkor működni fog a play action és működni fog a passzjáték is. Ráadásul ebben az évben a passzjáték önmagában is sikeres lehet, nem kell feltétlenül a futójátéktól függenie. Tavaly ugye a futás indította be a passzjátékot, és egyértelmű passz szituációknál látványos szenvedés volt. Most ettől nem kell tartani.

Remélem a tavalyi Cam Newton nem kapja meg a szezont, mert azt nem szeretném. Viszont teljes offseason mellett, ha elő tud húzni még valamit a cilinderből és megvillant valami egykori fényéből, akkor nem kétséges az egész éves szerepvállalása. De nem vagyok biztos benne, hogy nyeri a QB harcot a Training Camp alatt. Jarrett Stidham kalandjaira sok esély nincs már Pats mezben, de az idei évben már leaderként viselkedik és tábort szervezett az elkapókkal. Ezt a hozzáállást hiányolták tőle eddig, szóval az utolsó tölténnyel még levadászhatja Newtont a nyáron, hogy aztán majd Mac Jones átvegye tőle a stafétát. Minimálisnál is kisebb esélyt adok erre, de nálam továbbra is inkább Stidham, mint Newton. Ráadásul ezzel a rosterrel teljesen kompatibilis is lenne

Mac Jones a jövő és vele újabb aranykor köszönthet ránk. A rendszerbe tökéletesen illő játékos, aki minden erényét kidomboríthatja benne, a hiányosságait pedig majd maszkolja. A gyors release, a jó ütemben érkező labdák, az elkapók vezetése, az olvasási képessége, és a vezérszerep mind adott nála és emiatt érzem azt, hogy a kétezres évek köszönt vissza ránk. Nyilván nem a SB győzelemre gondolok, ahhoz Jones egyelőre karcsú lenne. De teher alatt nő a pálma és a legjobb helyre került a skill setjét tekintve. Én több mint bizakodó vagyok vele kapcsolatban.

Akik elkapót vártak az idei drafton, azoknak csalódniuk kellett. De amit már írtam is, a két tight endes felállások kapcsán, itt most nem az elkapókról szól majd a foci elsősorban. Természetesen el kell kapni a labdákat, el kell szakadni a védőktől, és hozni kell a yardokat, de nem rajtuk fog múlni elsősorban a csapat sikere. Agholor és Bourne helye atom biztos, Meyers és Harry is maradni fog. Utóbbit sokan temetik, de cserével kapható ellenértéke nem sok van, így felesleges lenne elkótyavetyélni. Ráadásul végre ő is kaphat egy teljes felkészülést és talán az erényeinek megfelelően fogjuk használni is. Amikor ugyanis erre építünk, akkor jönnek is a játékok belőle. és most már az sem igaz, hogy ne tudna elszakadni. Ugyanis az NFL átlag szeparálódási érték felett volt tavaly az övé is. Más kérdés, hogy Newton addig vagy sackelve lett, vagy el se jutott hozzá az olvasásban, vagy már futkorászott. Ezen négyes mögött Slater helye fix, és a returnerek között elitnek számító Olszewski is úgy fest megragad a csapatban. Ezzel meg is van a 6 WR a rosteren, aminél többet nem nagyon tudunk majd vinni, hiszen annyira telített minden poszt, hogy így is érzékeny cutokra kerül majd sor. Esetleg tradelünk egy-két játékost.

És ha nagyon nem működni az elkapó szekció, akkor a nyáron még bőven van esély hozni valakit. Lesznek kivágások a többi csapatnál is, és akár nálunk újra éledhet egy-két karrier. Mondjuk egy Isabella szerződtetés is benne lehet akár, ha a Cardinals lemondana róla. De ezt csak példaként írom, egyáltalán nem biztos, hogy nem ragad meg a WR depth alján az annak idején nagy reményekkel draftolt játékos. De a lényeg, hogy tudunk kihez nyúlni majd és nem a WR sorra fog épülni a playbook. Amit pedig meg kell oldaniuk, azt hozni tudják, mert nem kell erőn felül vállalnia majd senkinek sem az alapjátékokban. Ez most nagyon jól van összerakva szerintem.

Természetesen megértem, ha vannak, akik gyengének érzik az egységet, de ez ugye szubjektív dolog. Én amúgy is kevésbé hiszek abban, hogy a név csinálja meg a játékot. Sokkal nagyobb szerepe van a szituációs játékosoknak egy jól felépített és működtetett rendszerben, amihez mindenkinek kizárólag a saját erényeit kell hozzátenni. A baj akkor van ilyen képességű játékosoknál, ha ez a rendszer földbe áll és többet követel meg, ami eleve nincs a tarsolyban a játékos eszköztárát tekintve. De a két tight endes felállások miatt én emiatt kevésbé aggódom.

A futó választás

A futó és safety draftot sem mindenki értette feltétlenül. Pedig ez a két poszt volt az, ahova szinte biztos volt az újonc érkezése. Hiába van meg darabra a Harris, Michel, White, Taylor, Bolden ötös. A jövőben itt csak kettő játékosnak van szerződése. És mi futókat jó ideje előre húzunk. Akár az első évében pályát nem látó Shane Vereen, akár James White, akár Damien Harrisre gondolunk. Kivétel nélkül mindegyik picket év közben olyan méretű kritika érte, hogy minek húztuk őket magasan, ha pályára se kerülnek, hogy egyértelműen megmutatta a legtöbb szurkoló hiányosságát. Mi nem az adott évre húzunk, nem kell az újoncnak hozzátenni. Tetszik, nem tetszik ez a Patriots filozófiája többnyire mindenkivel. Főleg a 2.körtől lefele választott játékosokkal. Mivel Michel ötödik éves opciója többe kerül, mint egy újonc futó, így amennyiben nem tartjuk Sony-t, már borítékolható is a futó választás. Teljesen logikus előre gondolkodás, ha a roster menedzselést nézzük. Egy GM sosem adott évre építget, ha nem allin helyzet adódott. Szerencsére nálunk nem ez van, az átmeneti év után ismét nyerő pályára álltunk, mindezt a valaha volt legjobb játékos, a GOAT tight end és a félisten Edelman elvesztése után. A három ikonikus alak távozása minden csapatot a földre vágott volna. Mi meg állunk és virulunk.

Rhamondre Stevenson a legjobb passzblokkoló futó volt az egyetemen. Azt hogy miért fontos ez, nem kell ecsetelni. A legtöbb újoncnak ezzel gyűlik meg a baja, és ez nagyon fontos elvárás velük szemben.  Hiába hasonlítják Blounthoz, aki annak idején rekordot érő TD-t szállított egy éven belül, Stevenson kevésbé használja a testét, és egy türelmes futóról beszélünk, aki nagyon jól találja meg a réseket. Mivel a passzblokkja elég jó, így akár első évében is pályát láthat, de azért a Harris, Michel, White trió mellett erre nem fogadnék. Viszont egy év múlva sok örömünk lesz benne, ez nem kérdés.

A 7.körös elkapó Nixon egy nagyszerű útvonalfutó, aki gyors ás jó a lábmunkája. Tavaly eltörte a kulcscsontját, így csak 4 mérkőzésen szerepelt. 2019-ben viszont 830 yard és 7TD fűződik a nevéhez. Megváltani nem fogja a világot, de a Gyakorló csapatban megragadhat és onnan már csak egy lépés a rosterre kerülés jövőre.

A Tackle pick

Williams Sherman érkezett még a támadó oldalra, akiről sokat bevallom nem tudok. Játszott jobb és bal oldalon is tackle poszton, de guardként is használható lehet. Ha ő a következő Onwenu, akkor nagyon rendben lesz a falunk pár évig. Idén sok feladatot nem kap élesben reméljük, mert akkor nincs sérülés a Wynn, Brown páros kapcsán, és egy évet tanulgatva talán felhozzák a technikáját olyan szintre, hogy kezdő lehessen. Egyértelműen egy alulértékelt projekt játékos, akivel rengeteg munka lesz. Olyan ösztönei vannak, amiket nem lehet tanítani, ez nagyon jó alap, és rendkívül gyors is a méreteihez képest. Karhossza rendben van. Meglátjuk, mit tudunk kezdeni vele a fejlődését tekintve. Én amúgy a jövőre draftolás okán előbbre vártam OT-t, mert mindkét kezdőnk szerződése lejár illetve 5.opciót kell lehívni, ami nem olcsó mulatság. Ha most jön egy top100-as Tackle, akkor az jövőre olcsón vehette volna át a helyet, így meg gyakorlatilag ugyanott vagyunk hogy FA túlfizetés, vagy a lejáró túlfizetése az opció. Persze, ha berobban Cajuste, máris más a leányzó fekvése.  Nem tudjuk Belichick döntési szempontjait, terveit a meglévő játékosokkal jövőre, sem azt hogy mennyit szeretne költeni a Tackle poszt kapcsán majd. Ezért elfogadom ezt az olcsóbb megoldást, aztán majd meglátjuk merre tovább.

A védelem

A védelem elég kemény lesz idén. Aki át akar futni rajtunk, annak nem lesz könnyű dolga. És a passzsiettetés is új impulzusokat kapott, a secondary meg rendben van nagyon is. Erre a védelemre bátran lehet alapozni egy lassabb támadófocit, és nem kell továbbra sem pontháborúkat megnyerni majd. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni mindig, mert nem ugyanazt a rendszert futtajuk, mint például a Chiefs. Teljesen más oldalról közelítjük meg a mérkőzések felépítését, és ezt a szempontot nem lehet kihagyni, ha egy roster összetételt, vagy draftot szeretnénk értékelni. Ezeknek ugyanis a filozófiához kell illeszkedni, és mint látható illeszkedik is maximálisan.

Barmore draftban sok örömünk lesz, olcsón megoldja majd 4 évig a fal közepét. Futás és passz ellen is hatékony, de tőle sem kell sokat várni idén. A szabadügynök piacról is erősítettünk és nekik kell elsősorban megdolgozni a fizuért, így Barmore is szituációs feladatokat fog kapni a szezon elején. Aztán, ahogy fejlődik majd, úgy fog egyre dominánsabb szerepet vállalni. Muszáj volt felcserélni érte, mert simán top25-ös tehetség volt ezen a drafton és a Dline class legjobb játékosa, aki a főiskolai rájátszás egyik legjobbja volt. PFF-nél a 12. volt a boardon, szóval a 38.helyen kihúzni őt az nagy csoda és nem ár érte a 2 darab 4.kör sem. Főleg amiatt, mert esély nem lett volna 10 újoncot rosterre csempészni és 4.körösöket meg nem szívesen dobál ki az ember roster cutnál.

Perkins esete is hasonló, óriási steal. A PFF boardján a 43.helyen, mi pedig a 96.választással szereztük meg. Hightower és McGinest példaképek számára, mintázza róluk a játékát. Az egyetlen játékos a PFF-nél aki 90 feletti értékelést kapott futás és passz ellen is. A jövő egyik kiemelkedő Patriótája lehet majd.

Cameron McGrone is top100-as volt a PFF-nél, mi pedig az 5.körben jutottunk a játékjogához. Oldalvonaltól-oldalvonalig használható, rendkívül agilis linebacker, aki a Bentley helyét veheti majd át jövőre. De Terez Hallnál fényévekkel jobb opciót biztosít hosszútávra. Pass rushban és coverageben is használható, bár utóbbiban azért fejlődnie kell és Belichick kezei között biztosan fejlődik is majd. Az ACL szakadása miatt csúszott ennyit, és vélhetően kihagyja majd az évet, de uge az előredraftolás miatt, amúgy is korlátozott szerepet kapott volna. Jövőre pedig a Bentley, McMillan, Hall trió ellenében egy jóval hatékonyabb megoldást nyújt majd. Nekem személyes kedvencem ő.

Joshua Bledsoe kapcsán akadt némi értetlenség a szurkolók között, de Devin McCourty már nem a jövő, idén viszont tökéletes vezér marad továbbra is. Bledsoe a box közelében és a boxban  is használható, így valószínűleg egy hibrid szerepkört fog kapni. Coverageban borzalmas, de nem is ilyen szituációkat kell megoldania majd. Dugger és Phillips mögött sok snapet nem kap majd idén, de a Speciális Egységben villoghat. Jövőre pedig ő is nagyobb szerepet kaphat, ha mondjuk DMC és Phillips már nem lesz nálunk. Addigra elsajátítja a feladatköröket, megismeri a rendszert és testre tudják szabni a megoldandó feladatokat vele kapcsolatban is. De ha egy 6.körös végül nem váltja be a reményeket, akkor azért nagy baj nem történik.

Összességében ez egy kiváló draft, bár egyik jelölt sem fog feltétlenül kezdő szerepet kapni. A szokásos előre draftolás kapcsán pedig megérkeztek a 2022-es év alappillérei is, akik idén stabil mélységet kölcsönöznek minden poszton.