Az egyik legvitatottabb egység az elkapóké az idei Patriotsban. Sokan karcsúnak találják a felhozatalt és igazi nagy nevű játékost szerettek volna az egységbe. De vajon mit várhatunk tőlük az év során és kire számít a mester a keretszűkítésnél a jelenlegi állományból?
Mielőtt belevágnék a felsorolásba, nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a csapat elkapókra fenntartott rosterhelyei végesek. Tehát igen kemény csata a vár azokra, akiknek nincs biztos helyük a szerződésüknél fogva.
Lássuk az elmúlt évtizedben mi volt Belichick filozófiája az elkapókkal kapcsolatban:
2020 – 5 játékos
2019 – 6 játékos
2018 – 5 játékos
2017 – 5 játékos
2016 – 5 játékos
2015 – 5 játékos
2014 – 7 játékos
2013 – 6 játékos
2012 – 5 játékos
2011 – 6 játékos
Elég egyértelműen öt játékos a megszokott és hozzájuk csatlakozik a speciális egységben használható Matthew Slater. Tavaly ezt tetőzte a csapat azzal, hogy még Gunner Olszewski is bekerült, aki ugye szintén csak a harmadik csapategységben vehető stabil pontnak.
A változások az elkapóknál
Damiere Byrd, Julian Edelman, N’Keal Harry, Jakobi Meyers, Gunner Olszewski, Matthew Slater volt az a hat játékos, aki végül rosterhelyet kaparintott meg. Közülük Edelman visszavonult, Byrd pedig máshol „szárnyalhat” tovább.
Látva a védelem oldalán a túltengést a felhozatalban, hajlok afelé, hogy idén sem változtatunk a bevett szokáson és mindössze 5+1 kiadó hely lesz az elkapók számára. Ráadásul ezen helyek nagyrésze már foglalt is.
Byrd helyére Nelson Agholort beírhatjuk, ahogy Edelman helyett Kendrick Bourne sem lehet kérdés. A két új fiú nem feltétlenül hozta lázba a Patriots szurkolókat, és a fizetésüket is sokallják többen, de azért Agholort a Raiders is komoly ajánlattal bombázta meg. Bourne pedig a mi rendszerünkben igazán kibontakozhat és nem lesz rejtély miért akarta őt ennyire Belichick.
Jakobi Meyers a szurkolók nagy kedvence lett és vélhetően ez így is marad a következő években is. Szerepvállalása igen hatékonyra sikerült, bár azt nehezen tudom megérteni, miért kellett ehhez másfél év. Tom Brady utolsó szezonjában is látott már pályát, de ott akkor valami nem igazán stimmelt az összhang terén.
12 personnel
Ez a trió kaphatja az elkapó snapek jelentős részét, és mellettük a két új tight end bontakozhat még ki a passzjátékban. Éppen ezért, én nagy mennyiségű két tight endes felállásra számítok, ami magával hozza azt, hogy eleve csak kettő elkapónak jut hely a pályán. Nyilván lesznek három és négy elkapós csomagjaink is a pályára rakva, de amennyiben nem muszáj, nem kell ezekhez nyúlnunk. Ez a 12 personnel azt jelenti, hogy az ellenfeleknek meggyűlhet a baja a támadósorunkkal, mert elég nagy szabadságot ad Josh McDanielsnek a játékhívások terén.
A két tight end extra blokkolóként segítheti a futást, ami már tavaly is komoly fegyverünk volt. De mindketten hatékonyan beléphetnek a passzjátékba is, ami lehetőséget ad a csapatnak arra, hogy amennyiben megtalálunk egy olyan felállást az aktuális ellenféllel szemben, amire a védelem csak cserével tudna reagálni, akkor no huddle mentén tudnánk kiaknázni az opcióinkat. Ezért fontos, hogy a két tight end mellé, mindig két teljesen más típusú elkapót tudjunk pályára rakni. Egy Agholor, Bourne páros más védőmunkát, más típusú védőket igényel, mint mondjuk egy Meyers, Harry tandem. Ez a potenciál, amit a két tight end ad, jelentősen leveszi a terhet az elkapókról és lehetőséget ad arra, hogy kizárólag mindenkinek a saját erényeire építsünk, ne pedig átvett feladatköröket kelljen megoldaniuk.
Az elkapók
Agholor nagyobb fenyegetés lesz mint Byrd volt. Az OTA gyakorlatok során is látszódott az a tempó, amivel Nelson Agholor közlekedik, teljesen más dimenzióban futkorászik mint a többiek. Így a pálya közepe jelentősen felszabadulhat, hiszen nem csak mutatóban lesz ott egy decoy, akit nem kell az adott esetben duplázni. Az így felszabaduló területeket pedig bejátszhatják a YAC gyárosaink, Bourne és Meyers, de akár James White is villoghat emiatt.
A tight end egység és Harry pedig szintén élhet a fizikai előnyökkel, amennyiben sikerül ígéretes párharcokat kialakítani a play során. Ebből fakadóan én nem várom azt, hogy bárkinek nagyon meg kellene szakadnia és erőn felül teljesítenie ahhoz, hogy egy alapjáték hatékonyan működjön. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenkin átmegyünk, mint kés a vajon, hanem azt, hogy minden adott ahhoz, hogy a csapat mozgassa a láncokat. Nem kell feltétlenül megakadni csak azért, mert 1st down során nem hoztunk yardokat a futással. Életképes második és harmadik kísérleteink lehetnek anélkül, hogy gyomorgörccsel várnánk Newton tétovázását, majd a sacket vagy a kilátástalan passzt. Ráadásul, ha Mac Jones bekerül a kezdőbe, akkor egy gyorsabb passzjátéknál szintén előnyös lesz, hogy Bourne és Meyers is hatékony a slotban és Harryhez is hozzá lehet vágni a labdát.
Apropó N’Keal Harry. Sokan már temetik és melegebb éghajlatra követelik, de azért remélem nem eszik ilyen forrón a kását. Elég jó OTA van mögötte, fogyott és gyorsabb is lett az idei szezonra. Én nagyon várom, hogy végre erényeihez méltóan használjuk és hozza azt amiben jó. Keressük bátran a contested elkapásokkal és ne a rövid szitukban erőltessük. Izoláljuk és dobjuk oda neki a labdákat, testtel megoldja amit kell, és meg is fogja majd a labdákat. Az ő erőssége nem az, hogy szeparálódik rövidtávon, majd sebességből megveri a védelmet. Ő a közepes és mély routokon erős, ugyanazzal a tempóval megy bele az útvonalba, mint amivel az elkapás után rendelkezik. Nagyon remélem, hogy mivel minden típusú elkapó van a keretben, kizárólag a neki testhezálló feladatokat kell megoldania.
A fentiekből fakadóan nálam tehát Harry helye sem lehet kérdéses. Már csak azért sem, mert gyakorlatilag a legerősebb, legjobban blokkoló elkapónk, aki így a 12 personnel esetén a futójátéknál is rendkívüli segítség lehet. De, ha a védelem nagyon megvenné a futást, akkor Harry egy az egyben megoldhatja a passzjátékot is ezekben a helyzetekben. Arról nem is beszélve, hogy biztosan leszünk fent 22 personnelben is, ami egyértelmű futást jelenthetne. De ha a futó, a full back és a két tight end mellett Harry az egy szem elkapó, az ismét adhat egy váratlan passzjátékot is akár. Ha pedig futunk ebből a felállásból, akkor Harry blokkoljon inkább, mint Agholor.
A speciális egységben használható elkapók
A 12, 22 personnel miatt én nem látom a sok 3 elkapós csomagot, legalábbis amíg nem kell feltétlenül futnunk az eredmény után. Így a maradék egy elkapó posztért jelentős harc is lehetne, ha nem a pro bowler visszahordó Gunner Olszewski lenne a rosteren. Idén már bátran bevonhatnánk őt is a támadójátékba, de mivel vannak újonnan kitömött srácok és Meyers, meg a bizonyítani vágyó Harry, így a két elkapós felállásoknál nem látom a nagy esélyt számára. Ezzel a támadóséma váltással, ami idén bekövetkezik, ő sajnos nem tud áttörést hozni a támadóoldalon. De nincs is ezzel baj, csak hordja vissza a lasztikat a spec.teamben ugyanilyen szorgosan. Ha választani kell, hogy Bourne, Meyers vagy Harry legyen fent a két tight end mellett Olszewskivel szemben, akkor ez nem lehet kérdés szerintem.
Matthew Slater helye is atombiztos. Az öltöző vezére, a liga egyik legjobb speciális egység játékosa. Óriási értéke a csapatnak így ő egy rosterhelyet abszolút elvisz majd. Amíg tavaly a gyengébb tight end poszt miatt luxusnak tűnt a két ST only hozatala a poszton, idén ez nagyon is adja magát. A 10 milliós játékosok ne a padon ücsörögjenek a meccs jelentős részében, és minél több szerepet kapjanak. Ezáltal Olszewski és Slater együtt nem lesznek a luxus kategóriába, hanem pont a saját feladatokra koncentrálhatnak anélkül, hogy sérülne az elkapósor mélysége. Amíg tavaly a 11 personnel volt várható és sok 3 elkapós csomag, addig joggal nézhettek furcsán a szurkolók a WR corpsra. Idén ez így teljesen rendben lenne.
Ha ennyire le vannak osztva a lapok, akkor milyen kérdések merülhetnek fel?
Harry helyzete azért nem ennyire egyértelmű, bár én nem látom azt egyelőre, hogy két ilyen offseason/season után kirakjuk akkor, amikor lehetősége lenne bizonyítani az értékét. Azonban egy rossz TC megkérdőjelezheti a szerepét. Szerencsére nagyon komolyan vette már eddig is a felkészülést, így én bizakodó vagyok vele kapcsolatban.
Amennyiben nem jól alakulnak a dolgok, akkor az idei draftolt Tre Nixon és a tavalyi UDFA Isaiah Zuber is jó esélyekkel indulhat. Zuber amúgy tavaly volt 2.napos mockban is, szóval nem egy fakezű játékosról van szó. Ráadásul tavaly a legjobb mutatót hozta a csapatban a 12.5 yard/ catch számával. Igaz ez minimális bevetésen jött össze, így ez nagyon kicsi minta. De használtuk gadget playeknél is hatékonyan többször is. Nixon esetében sem kell fanyalogni majd, ha odakerül a tűzhöz. Egy igazi közönségkedvenc lehet belőle, de én az idei évben ezt nagyon korainak tartom. Ha hét alkapót viszünk, akkor örülnék neki a rosteren. A sérülése előtti évében ugye 89 elkapás, 1392 yard és 11 TD volt a neve mögött. A sérülés utáni játéka már korántsem volt ennyire domináns, de nálunk lesz ideje felépítenie magát.
Marvin Hall egy olyan játékos, akinek tudnék örülni, de nem ebben az évben. Agholort hoztuk az ő szerepére és nem látom azt, hogy mindenképpen kellene egy backup, aki amúgy soha nem kerülne pályára, ha Agholor nem sérülne le. Ellenben mindenki mástól elvenne egy rosterhelyet, aki különböző szituációkban segíthetné a csapatot a skilljeivel, akár támadásban, akár védekezésben.
Devin Smith, Kristian Wilkerson párosnak nem sok esélyt adok. Bár utóbbi a legatlétikusabb játékosunk és ez mindenképpen mellette szól, de tapasztalatlan az éles helyzetekben. Smith pedig egy mélységi célpont, de sajnos a sebességén kívül minden másban gyenge. Ennek ellenére a gyakorló csapatba odaérhetnek, de ehhez a Nixon, Zuber párost kellene előzniük és azért utóbbiaknak jobban örülnék.
Tight Endek
A tight endek már szóba kerültek, és elvileg egy külön bejegyzést szenteltem volna nekik, de annyira rányomja a bélyegét a 12 personnel az elkapók létszámára, hogy muszáj volt kitérni rájuk. Jonnu Smith és Hunter Henry legyen fent együtt mindnél többet és Devin Asiasi is kapja meg a játékidejét és fejlődjön szépen. Matt LaCosse nálam nem fér be a buliba és mehet amerre lát.
Az egyetlen kérdés Dalton Keene szerepe lehet. Nálam ő Jakob Johnsonnal versenyez annak ellenére, hogy utóbbi fullback. Nagyon egyoldalúan használható Johnson és abban sem tartozik a jobbak közé. Messze elmaradt a Develin által támasztott követelményektől és nem igazán tudta hatékonyan támogatni a futójátékot. Hívtunk ugyan rá egy kreatív playt, amiből TD lett, de azt elkapta volna bárki, nem Johnson érdeme volt, hanem a playcall volt remek. Nem leszek szomorú akkor sem, ha rosterre kerül, de én az ő hozzáadott értékét messze nem tartom egy Develin szintűnek, és inkább tenném le a voksom Keene mellett, akit Juszczyk szerepkörben használhatnánk a szituációktól függően. Amúgy is feltudunk állni a futáshoz elég durva egységgel, nem kellene most az egy dimeziós Johnsont is cipelni, amikor tényleg sokoldalúbb játékosok sorakoznak a rosteren.
A csapat amúgy 2011-ben kettő, 2012 és 2016-ban négy tight endet vitt magával. A többi évben ez a szám három volt. A négy tight end plusz full back kombó viszont megint csak luxusnak tűnhet. De ráció ebben is van, csak a védők közül én nem nagyon tudok kirakni játékost és akkor inkább Jakob menjen isten hírével.
Mindenesetre idén biztosan elvesztünk a keretszűkítésnél olyan játékost, akit a végső rosteren vagy a gyakorló csapatban látnánk szívünk szerint.
