Szerintem senki nem gondolta volna a nyáron, hogy november végén a Patriots az AFC első helyének megszerzéséért szállhat harcba. És mindezt úgy, hogy ebben a csatában a Titans soraiból rengeteg sztár hiányzik majd, az elmúlt hetek formája alapján pedig 7 pontos favoritnak számítanak a Hazafiak. Adjunk hálát ezen a hétvégén, hogy ennyire jó csapatunk van!

Minden várakozást felülmúló sorozattal rukkoltak elő a Hazafiak, akik így az AFC East élére ugrottak. Zsinórban öt győzelem után a rájátszás már nem tűnik délibábnak, a Titans ellen pedig konkrétan az első kiemelést veheti célba a csapat.

A kezdeti letargia után egyre boldogabbak a Patriots szurkolói. Már playoff helyen a csapat és csütörtökön zsinórban az ötödik győzelmét abszolválhatja a Hazafias sereg. Annyira összeállt a társaság, hogy jelenleg nem látni jobb formában lévő csapatot a főcsoportban. Bátran vállalhatjuk vérmes reményeinket is az év hátralévő részében.

Két éve pont ezt a párosítást láttuk a Gillette-ben, szakadó esőben bőrig ázva. De felejthetetlen élmény volt. Most annál a meccsnél fontosabb mérkőzést játszik a Patriots a hétvégén a Browns ellen. A győzelem gyakorlatilag karnyújtásnyi közelségbe hozná a rájátszásban való részvételünket, míg vereség esetén a felére csökkennének az esélyeink. Legalábbis az ESPN Football Power Indexe alapján.

Elég rendesen kevertük eddig a szezont a fazonnal. Volt itt Dolphins elleni vereség, és Chargers elleni győzelem, a kettő között megannyi kérdéses helyzet. Megpróbálom összefoglalni, mit kaptam eddig a csapattól és mit várhatok reálisan a hátra lévő hetekre.

Egyelőre csak a mérkőzés előtt van baj, de jelenleg nem áll jól a szénánk. A teljes támadófal kidőlt, cserébe a secondary is lukas lesz. Mit várhatunk ilyen előjelekkel a Houston elleni mérkőzésen?

Az első héten egy kiváló védőmunka, most a kapufa akadályozta meg a csapatot a siker elérésben. A szurkolói vélemények alapján hibázott az edzői stáb, hogy nem mentünk neki a negyedik kísérletnek. De azért nem eszik ilyen forrón a kását.

Tom Brady hazatér. Ha volt valami, amit nem akartam látni, akkor ez volt az. Két évtizedig volt a kedvenc játékosom a tizenkettes, de én Patriots szurkolóként, nem tudok neki szorítani ezen a meccsen. Márpedig keserédes szituáció ez, hiszen vagy nagyon limitáljuk őt, vagy agyonver minket. Köztes állapotot nehéz belelátni az éjszakai találkozásba.

Elmondhatunk egy-két fohászt a hétvégi mérkőzés után, hogy Tom Brady hazatérésekor ne szétszórt ministránsfiúkként asszisztáljunk a rekordok döntögetéséhez. Hogy használ-e az ima azt nem tudom, de talán szentesíti az eszközt amivel a stáb felkészül a mérkőzésre.

A Saints elleni mérkőzés nem fordította meg a sors kerekét, ami a támadófalat illeti. Cserébe még az edzői stáb is a pokol legmélyebb bugyraiba merült bele. Utóbbi könnyen orvosolható, máskor is volt már ilyen. Az OLine viszont az identitásunkat veszélyezteti, mindezt elég brutálisan. Magyarul álruhában mindenki szent volt a Gillette-ben.

Eléggé gyengélkedik a támadófalunk, ami azért nagy mértékben befolyásolja Mac Jones döntéseit is. Bill Belichick a labdabiztonságot mindenek elé helyezi, így az újonc inkább a gyors és biztos rövidebb megoldásokat favorizálja. De vajon tényleg ennyire gyenge a falunk eddig?

És ha már statisztikai adatokat hozok, akkor más egységek kapcsán is érdekes számokat láthatunk.